Romániában falra másznak tőle, itt viszont autonómiát kapnak a magyarok nyelvrokonai

2025. június 20. 09:25

Míg Romániában a gondolatért is kiközösítés jár, a lappok teljes önigazgatási jogot kapnak Finnországban. Mutatjuk, hogyan sikerült eljutni idáig!

2025. június 20. 09:25
null

A finn törvényhozók csütörtökön jóváhagyták a számikról (lappokról) szóló törvény átalakítását, amely megerősíti Európa egyetlen elismert bennszülött népének önkormányzati jogait – írja az Euractiv.

A régóta halogatott reform, amelyet három korábbi kormány alatt is elakadt, összehangolja Finnország jogi keretrendszerét az emberi jogi kötelezettségvállalásaival, és reagál az évek óta tartó nemzetközi kritikára.

A Finnországban mintegy 10 ezer főt kitevő számiknak alkotmányosan garantált joguk van három különböző nyelvük és kultúrájuk megőrzésére.

Elsődleges politikai szervük, a 21 fős Számi Parlament Inariban, az északi-sarkvidéki Finnországban felügyeli a döntéseket lappföldi szülőföldjükön, Észak-Skandináviában, amelyet ők Sapminak neveznek.

Az új törvény finomhangolja a választási rendszert, a szavazást és a jelöltválasztást, a nyelvi örökséghez kötve azáltal, hogy előírja a számi nyelv anyanyelvként való használatát, vagy annak használatát egy szülő, nagyszülő vagy dédszülő részéről.

„Ez a reform megerősíti a saját kormányzásunk alakítására vonatkozó hatalmunkat”

– mondta Tuomas Aslak Juuso, a Számi Parlament megbízott elnöke az AFP-nek. „Tizennégy éve küzdünk a szabad hangért.”

Az ENSZ többször is bírálta a régi törvényt, amiért nem számiként azonosított személyeket is felvett a választói névjegyzékbe, megsértve ezzel Finnország kötelezettségeit. A reform kritikusai azonban azzal érvelnek, hogy az új kritériumok kizárhatnak néhány jogszerű szavazót.

Juuso azzal érvelt, hogy ez lehetőséget ad a parlamentnek, hogy a sürgős kérdésekkel, például a számi nyelv megőrzésével foglalkozzon.

A számiak, korábbi nevükön lappok, akiket Finnországban, Norvégiában, Svédországban és Oroszországban 75-10 ezer fős népnek becsülnek, élénk közéletet tartanak fenn Európa északi végein. A heves vita után elfogadott reform fordulópontot jelent, biztosítva, hogy a négyévente megválasztott számi parlament jobban szolgálhassa népük kulturális és politikai törekvéseit.

Fotó: Wikipedia


 

 

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Obsitos Technikus
2025. június 20. 11:43
Mondjuk az uráli nyelvek közül pont talán a magyar és a lapp áll legmesszebb egymástól, de ha nem is tekintjük Hanti-Vogulföld Nemzeti Körzet 1930-as megalakulását valódi autonómiának, akkor a helyébe 1993-ban megalakult Hanti-Manysiföld, mint az Orosz Föderáció egyenrangú szubjektuma, kicsit régebbi, no meg nyelvileg közelebb is áll. Szóval az ejrópéer finnek kicsit elkéstek ezzel.
Box Hill
2025. június 20. 11:02
Mert nekik osztottak lappot, a székelyeknek nem.
tikkadt-szocske
2025. június 20. 10:54
A finnek nem mutattak ki semmilyen dákó kontinuitást, se származást. Úgy kónnyű...
emesealma1
2025. június 20. 10:53
"75-10 ezer fős nép" - ez mi?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!